Ezo Edó oldala

A zsírok, vagyis a lipidek fontos funkciót töltenek be a szervezet működésében, a zsírok egy része, az úgynevezett trigliceridek energiát szolgáltatnak, egy másik típus, a koleszterin a szervek alkotóeleme. Viszont, ha túl sok a bevitt zsír, a test nem tudja feldolgozni és elraktározza, de nem csak súlyfölösleg formájában, hanem lerakódik a vérben, az erekben is. Magyarországon minden második haláleset oka vérellátási zavarokra vezethető vissza, mint például az érelmeszesedés.

A koleszterint táplálékokkal vesszük magunkhoz, de mi magunk is állítunk elő, a máj folyamatosan termeli. Nélkülözhetetlen az organizáció működéséhez, mert ebből épül fel az agyvelő, az idegszövetek, a nemi hormonok építőeleme, akárcsak a D-vitaminnak, amely a csontképződéshez elengedhetetlen. A koleszterint a vér szállítja a szervekhez. De hogyan?  Ez egy nagyon érdekes folyamat: mivel a koleszterin egy zsírféleség, állaga olyan, mint a faggyúé, emiatt a folyékony vér nem tudja feloldani, és nem tudja eljuttatni oda, ahol szükség van rá, ezért különféle mértékben fehérjékkel elegyedik a koleszterin. A nagyobb sűrűségű a HDL, a kisebb sűrűségű az LDL. Az a különbség köztük, hogy az LDL viszi a koleszterint a májból a sejtekhez, de a fölösleges a vérben marad és lerakódik az erek falára, majd elmeszesedik; a HDL felszedi az érpályákon lerakódott koleszterint, és visszajuttatja a májba, hogy az újra feldolgozhassa, epesavat termelhessen belőle. A magas koleszterinszint éveken keresztül nem okoz problémát, majd hirtelen - amikor már késő -, jelennek meg a tünetek.

A magas koleszterinszintért (egy-két genetikai kivétellel) az életmódunk és táplálkozásunk a felelős. Az életforma átalakításával hozzájárulhatunk a normális koleszterinszint eléréséhez. A dohányzás csökkenti a HDL mennyiségét, tehát gyengíti a védekezést a lerakódások ellen. A mozgáshiány kedvez a koleszterin növekedésének, a mozgás ezzel ellentétben növeli a HDL mennyiségét. A tartós stressz viszont az LDL mennyiségét növeli.

A sok zsír sok koleszterint termel, vagyis egyenes arány van a táplálékkal felvett zsírmennyiség és a koleszterinszint között. Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi zsírok nem. Ebből következik, hogy hús helyett inkább növényi rostokban gazdag élelmet kell magunkhoz venni. Az ételek elkészítésében ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a zsírok kerülésére:

-        Zsír helyett olajjal süssünk-főzzünk

-        A vajat cseréljük margarinra

-        Az olajban sütés helyett is ajánlatosabb a párolás, grillezés

-        A húsról távolítsuk el a zsírt

-        Tejtermékekből az alacsonyabb zsírtartalmút válasszuk

-        Tejföl helyett használjunk kefirt

-        Húsok közül a kevesebb zsírt rejtőket fogyasszuk: hal, pulyka, csirke, vad

-        A tengeri halak kedvezőek a koleszterin-anyagcserében, főleg a makréla és a lazac

-        A rostok csökkentik a koleszterinszintet

-        Italok közöl a cukros üdítők, sör nem kedvező, viszont a kis mennyiségű vörös bor igen

-        Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet

Tartsuk szem előtt, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál hosszabb élettartamra lehet számítani.